Olyan jó lett volna ha sikerül az a munka amit ígértek. Ez múlthét Pénteken volt. Elötte lévő nap "buliztunk" a Martinnál. Jó kis társaság gyűlt össze, 2 fiú-2 lány volt a felállás. Kártyáztunk,beszélgettünk,meg persze a régi dolgok előjöttek. Ki ismer kit,kivel mi történt,kinek van csaja-pasija. Szóval ilyenek. Hajnali 2-kor jöttem haza,aludtam 6 órát aztán el kellet mennem a dolgomra. Onnan meg megnézni a "munkát". Egy iskola elé kellet mennem. Ott állok mint a hülye és várok. Meg jött a csaj aki tudta volna munkát,és kérdezi,hogy a fönőke nem hívott enegem e fel? Mondom: NEM. Azt mondta beszél vele és,hogy majd hív. Na azóta is hív. Ahogy mondani szoktam: "Túl szép ahozz hogy igaz legyen." Nem baj,majd lesz másik. Viszont valami ídegesít. Van egy csaj aki feljár a Martinhoz és  Ő szerinte Én féltékeny vagyok arra,hogy Ő és a Bogi együtt vannak:). Engem nem zavar. Örülök neki. Nekik legalább sikerült. Engem csak az zavar,hogy nekem nincs senkim.  Tudom nem kéne aggódnom rajta,de rossz akkor is. Pláne mikor azt hallom,hogy a Martin a Bogiról beszél. Na mindegy. Majd el múlik. Mondani könnyű. És nehéz úgy temnni mind akit nem is érdekel. De nagyon is érdekel. Van egy két ember aki érdekelne,de egyiknek se szólok,hogy tetszik. Pláne nem a a Martin öccsének. Pedig még mimndig tetszik:). Van benne valami ami vonz. Nem tudom mi. Úgy se lesz az "enyém" Annyira nem is izgatom magam rajta. Ez van. Majd jön valaki más,egyszer biztos. Ha meg nem akkor így jártam. Csak szomorúbb vagyok emiatt,mind általában szoktam lenni. Csak attól félek.hogy a végén fizikai "tünetei lesznek" és akkor saját magammal cseszek ki. Mint mindig.