Ez a November és a December nem az én hónapom. Nem elég,hogy nem kaptam "rendes" fiztetést akkor még abból a kevésből is el visznek 20 ezer forintot. A kolleganőmnek meg 10 ezret. Jó ez még hagyán. Rá úgy náhány napjára el viszik a kabátomat. Nem sokkal később ki maratom a kezem a domestossal, elég csúnyán. Fejmre esik a szék. Még sorolhatnám napokig. Ezeknek köszönhetően nagyon sokat sírtam az el múlt napokban. Mivel elég csúnyán bele rontottak a lelki világomba. És a héten azt mondtam,hogy elgem van,felmondok. Persze ilyet nem csinál az ember,hiszen a pénz kell. A jövőre nézve már megvan a kívánságom is. De ezt nem mondom meg  mert nem válik valóra. Azért akad némi öröm is az ürömben. Mostanában sok rendezvény volt,amin mi  is ott voltunk . Persze takarítás szepontjából. Ezek azért voltak jók mert sokat nevettünk. Kaptam egy sráctól- Névszerint: Ádámtól egy zebre plüss állatot. Amire azt mondta,hogy az a mi közös gyerekünk:). Nagyon aranyos,jó fej srác. Ő az én örömforrásom ha mondthatom így.Mikor voltak ezek a bálok nagyon sok sütit ettünk és természetesen,olyan nevetésbe törtünk ki,hogy az hihetetlen. Legnagyobb meglepetésemre egyik héten mentem a dolgomra és meg egyszercsak ott állt mögöttem. Kicsit megijettem:), de ha megyek mindig megölel és van néhány kedves szava. Nagyon aranyos.  Úgy hogy nekem ez az év vége nem úgy jött össze mint ahogy kellet volna. Én semmi mást nem kívánok a jövöben,hogy jobbat mint az idei volt:)